Lassan itt a nyár, beindul a kirándulószezon. Bár én a kutyák miatt, inkább az elő- vagy utószezont preferálom. Szóval úgy döntöttem kipróbálom, milyen az elfogadás és az élvezeti értéke a gyerekes kutyás kiruccanásnak tömegközlekedéssel.
A kitűzött cél Budapest-Szilvásvárad oda vonattal, vissza busszal. Az utazók száma négy, amit egy 8 hónapos csecsemő, egy 6 éves gyermek, egy terápiás munkát végző eb és egy felnőtt tett ki. A vonatnál jó volt, hogy a jegyeket otthon is ki lehetett nyomtatni, így nem kellett külön a pénztárral bajlódni. Egy 4 helyes részt elfoglaltunk a másod osztályú vagonban, mely igényes és tiszta volt. A kutyára senki egy rossz szót nem szólt, pedig igen csak nem tettem rá a szájkosarat. Az utat, egy átszállással 3 óra alatt tettük meg.
A Lipicai hotelben szálltunk meg, mely transzfert is biztosít a hotel és a vasútállomás között. A hotel maximálisan baba-és kutyabarát. Póráz nélkül is sétálhatott velünk, anélkül, hogy rossz pillantást vetettek volna ránk. A lányom rendszeresen egyedül vitte ki a hotel udvarrészére, ahol csatlakoztak játszani az iskolás táboros csoportokhoz. A kutya jelenléte teljesen elfogadott a hotelben.
Visszafele a távolsági buszok szolgáltatásait vettük igénybe, mely majdnem 1000 forinttal volt drágább. Viszont nem kellett átszállni és fél órával hamarabb tette meg az utat, mint a vonat. A buszon hátul sikerült helyhez jutnunk, ahol a két ablak melletti szék ki volt véve, így Mirának bőven volt helye. Nagyon kényelmesen utaztunk.
Összességében csupa pozitív tapasztalatot szereztem. Máskor is így megyek 🙂

És végül kedvenc fotóim: