Aki ismeri élőben a munkámat tudják, hogy nálam a kutyáknak munka során nem kell a fejükön pörögni, óriási cirkuszi mutatványokkal kápráztatni a közönséget. Nekem a kutyával szembeni elvárásom az alapengedelmesség, rugalmasság és az emberekkel való közös munka igénye.

Gyógypedagógusként hiszem, hogy a hatékonyság nem a kutya képzettségén múlik, hanem a programot, órákat kidolgozó szakember kreativitásán és leleményességén. Ennek hiányában a nagyon tehetséges kutyák is kudarcot vallhatnak.

Egy program megkezdésekor mindig szem előtt tartom a fokozatosságot, ezért kezdetben a kutyától szinte teljes passzivitást igényelek. Az előre megtervezett feladatok főleg a kutya jelenlétének, érzetének elfogadására irányul. Ezért is szoktam kezdetben fejlesztő hámokat alkalmazni…bár később is kellemes szolgálatot tesznek, hiszen a gyerekek általában imádják a a kutya eszközeivel “öltöztetni” a kutyát.

Kezdésnek a legegyszerűbb hámomat mutatom be. Nemezelt, finomotorika és taktilis ingerlésre kidolgozott eszköz a húsvét jegyében. Íme a képek (a modell: Fidel, a menhelyről szabadított eb):